Domaszék
"DOMASZÉK a Város domaszéki és
feketeszéli kapitányságaiból 1949-ben önállósult tanyaközség. Határa 1960-ban 9061
hold, lélekszáma 3955.
Kialakulásáról más összefüggésben, a
szegedi tanyavilág fejlődésénél szólottunk. Itt csak annyit ismételünk, hogy
teljes egészében alsóvárosi családok népesítették be.
Erről a nevek is tanúskodnak :
Ábrahám, Abrahám-Fúrús, Abrahám-Tandari,
Bába, Babarczi, Bálint, Ballá, Baranyás, Batancs,
Bénák, Berta, Biczók, Bozóki, Bózsó,
Bönde, Barcsok, Csala, Csamangó, Csányi, Császár-Pútyi,
Csillag, Csipak, Csiszár, Csonka,
Csonka-Szűcs, Csóti-Gyapjas, Csúcs, Daka, Dobó, Engi, Fodor,
Födi, Frank, Gárgyán, Goda, Högyösi,
Jakus, Jójárt, Katona, Kazi, Király, Kiri, Kisagócsi, Kisguci,
Kispál, Kispétör, Kocsis-Savanya, Kodé,
Komócsin, Kószó, Kotogány, Lakó, Lippai, Makra, Mása,
Márki, Módra, Mulati, Nagygyörgy, Nacsa,
Négyökrű, Némöth, Nógrádi, Nyári, Oltványi, Ótott-
Kovács, Ökrös, Ördög, Pákai, Papdi,
Paplógó, Pintér, Pipicz, Puskás, Rúzsa, Savanya, Sári, Sárkány,
Sebők, Simon, Sója, Szabó-Galiba,
Szécsi, Szekeres, Szélpál, Tanács, Tombácz, Vajas, Vass, Vöneki,
Zombori.
Domaszék mezőgazdasági élete a
szegedi homokon a legelsők közé tartozik. Főleg paprika, szőlő, alma, őszibarack,
termesztésével remekel. Régebben tejgazdasága is igen jelentős volt.
Hagyományvilága Alsóvároséval egyezik.
1949-ben született döntés arról, hogy a
tanyavilágban faluközpontokat kell kialakítani, s önálló településeket kell
létrehozni. Az 1949. évi népszámlálás alkalmával 1450 épületben 5247 ember élt
a majdani Domaszék területén - természetesen mindannyian külterületen. 1952.
január elsején lett Domaszék ezen a néven önálló település, s még ebben az
évben megépült a tanácsháza, ami ma is helyet ad a polgármesteri hivatalnak."
Településtörténet
Régészeti leletek és ásatások híre a szegedi napilapokban
A szegedi Városi Múzeum első korszaka
(1879—1904)
FARI IRÉN
(Szeged, Móra Ferenc Múzeum)
A szegedi Városi Múzeum első korszaka
(1879—1904)
FARI IRÉN
(Szeged, Móra Ferenc Múzeum)
"86. Szeged-Alsótanya : Bojárhalom (ma Domaszék)
„Ördög József alsótanyai gazda, a feketeszélen az 542u számú, úgynevezett jámborkahegyi
szőlőt bírja."30 Egy évvel ezelőtt, egy dombot akart lehányni. Ásás közben körülbelül másfél méternyi
szélességben öt emberi és három lócsontvázat talált. „A középső csontváz horpadt bordacsontjai,
gégéje, lába és keze, melyben ércznyilat tartott, tele voltak aggatva különféle arany és ezüst ékítményekkel,
a többi csontvázak fejénél karikákba font aranyfüggők, kezeiken pedig karpereczek és
gyűrűk voltak.
Az öt csontváz lábainál egymás mellett három ló óriási csontváza feküdt. A lócsontvázak is
tele voltak szórva ezüst csatokkal, a középső lovon érez nyeregkápa, a másik lovon pedig kengyel
és zabla-érczek, továbbá ezüst ékítmények, könnyű érezszerszámok vannak." Ördög a csontokat
belehányta a gödörbe egy emberi és egy lókoponya kivételével, a tárgyakat rongyokba göngyölve
berakta egy kamrába. A leletről Eördögh Ferenc szegedi ügyvédnek beszélt, aki behozatta vele az
30 Irattár 29/891. Reizner jelentése a leletről Hampel Józsefnek 1891. febr. 12-én: „Ördög András
tanyája és tanya földje a bojárhalmi iskola mellett levő nagy dombtól északnyugat irányban mintegy
másfél kilóméternyire fekszik. [...] (:laknak a f. 542. sz. a Vass Imre kapit.:)"
219
összesen 267 db tárgyat és a polgármesteri hivatalba vitte. „Csattok, gombok, karpereczek, nyaklánczok,
függők, (valamennyi arany és ezüst), mindenféle lószerszámok, (valamennyi bronzból, mely
csupa rozsda és piszok már, a zablavasak törékenyek, a középső lókápája omlik), egy óriási nyíl, érez
rózsák és czirádás ékítmények. Egy arany gyűrű oly tiszta, mintha most került volna ki az ötvös
kezéből." A többi ékszer jó állapotú. A leleteket Reizner János fogja megvizsgálni. (SzH 1890. dec.
31. 5-6.) Reizner tanulmányozza a sírleleteket. (SzH, 1891. jan. 3. 2.) A szeged-bojárhalmi lelet
iránt nagv az érdeklődés. Reizner az Országos Régészeti és Embertani Társulat ülésén ismertetni
fogja. (SzH 1891. jan. 17. 4.) Az ülésről: SzH 1891. márc. 24. 3., márc. 31. 1., ápr. 2. 3., SzN ápr.
13. 1.
87. Szeged-Alsótanya: Bojárhalmi kapitányság (ma Domaszék)
Reizner János ,,holnap alsótanyán, a bojárhalmi kapitányságban régi magyar temetőt keres"31
mivel onnan már sokszor kerültek elő szántás közben régi fegyverek, pénzek, sarkantyúk, csontvázak.
„Reizner ponyvából sátort emeltet a kapitányságban, benn asztalt helyez el, azon fogja a
kiásott tárgyakat megvizsgálni." (SzH 1895. ápr. 7. 5.)
88. Szeged-Alsótanya : Domaszék, Nógrádi Antal szőlője (ma Domaszék)
Az alsótanyai Domaszéken, Nógrády Antal szőlőjében pogánykori magyar sírleletet találtak.
A hely partos, homokos talajú. A valószínűleg férfi csontváznál volt egy lófej négy lábbal és patával,
apró, tört lószerszám ezüstből, egy rovátkás gomb, több díszes pityke tulipán motívummal, egy
csiholó, egy zablakarika, egy kengyelvas, egy terhelő csat, két ezüst karperec. Pálfy Antal tanyai
kapitány értesítette Reizner Jánost. „A leletek már megszemlélhetek a kultúrpalotában." (SzH
1903. jan. 14. 3.)
89. Szeged-Alsótanya : Domaszéki kapitányság, tanya 234. (ma Domaszék)
Alsótanya 234. sz. alatt lakó Engi Ferenc és tanyaszomszédja, Tombácz Pál egymás melletti
szőlőjükben dolgoztak, amikor Engi a szomszédja földjén egy vasfazékban aranyfüles gombokat
és régi osztrák, spanyol és szász tallérokat talált az 1783-, 1786-, és az 1796-os évekből. Az 1783
évbeli tallér egyik oldalán az osztrák címer, a másikon a magyar szent korona van, felirata: P.
Leopold V. S. D. G. P. R. H. Etr. В. А. А. N. D. Etr. Az 1786-os felirata: Frid. August. D: G:
Dux: Stax. Elext. X. Eine Monarc, szász címer és a szász uralkodó domborképével. Az 1796-os
talléron a spanyol címer és a spanyol uralkodó van, a felírás némileg kopott, nehezen olvasható:
Ferdenand I.-V. D. Siciliar. Et. H. Infans, Hispánia. Engi behozott néhány ezüst tallért a rendőrségre,
a többi holmit Tombácznál hagyta. László Kálmán alsótanyai kapitányt kiküldték a domaszéki
kapitányságba, de Tombácz eltűnt a leletekkel. (SzN 1902. máj. 4. 13.) Tombácz önként jelentkezett
és 166 db régi pénzt vitt be a rendőrségre. (SzN 1902. máj. 6. 12.)
90. Szeged-Alsótanya: Feketeszéli kapitányság, Makra István tanyája (ma Domaszék)
Rainer főkapitány arról értesült, hogy a Feketeszéli kapitányságban Makra István tanyáján,
szőlőfordítás közben 40-50 emberi csontvázra bukkantak „minden ősrégi jeleivel, mindenféle tárgyakkal".
Állítólag egy kápolnaszerű építmény maradványait is felfedezték a csontvázak közelében.
Reizner János kiutazott a helyszínre. (SzN 1897. márc. 7. 6.) „A fekete széles földben Makra Imre
tanyáján két méter mélyen vagy ötven emberi csontváz feküdt szép sorban egymás mellett" Reizner
kint járt a helyszínen, kápolna-romot egyáltalán nem talált, sem mellékletet a csontvázaknál, így a
temető korára nem tud következtetni. Lehet, hogy a török időkből való, vagy a tanyák népének
tiltott temetkező helyéül szolgált, ahogyan rendes temető és pap hiányában még egy évtizeddel azelőtt
gyakorlatban volt. (SzN 1897. márc. 11. 4.)
91. Szeged-Alsótanya: Feketeszéli kapitányság, Ördögh György földje (ma Domaszék)
Az Alsótanyai feketeszéli kapitányságban, Ördögh György földjén, ahol már találtak lovassírokat,
Tömörkény István ismét ásatott. Négy sírt talált, egy gyerekét, két férfiét és egy nőét. A gyereksírban
csak a csontváz volt, „az emberekéből vasból való fegyverdarabok kerültek elő. Egyike
lócsontos volt. A női sírban két függőt találtak, meg egy orsókövet." A leletek honfoglaláskoriak
és a városi múzeumba kerültek. (SzH 1902. márc. 26. 2.)
31 Irattár 24/894. „Nagyszéksós kapitányságban a »bojár halom« feltárása a Várady féle
tanya szomszédságában." Reizner 1894. dec. 30-i ásatási terve. 2/895. Bojárhalom „egy teljesen
üres, szűz halom volt." Reizner levele Szendreihez 1895. jún. 9.
220
92. Szeged-Alsótanya: Kancsalszék (ma Domaszék)
A kancsalszéki kapitányságban Oltványi József gazda fia egy-két ásónyörrifa a földjükön egy
csákányalakú bronszerszámot talált. A leletet behozták Beck István jegyzőhöz, aki a városi múzeumnak
ajándékozta. (SzN 1904. jan. 10. 5.) Oltványi József alsótanyai kancsalszéki gazda a városi múzeumnak
adott egy bronzkori fokost, melyet a tanyájuk mellett talált. (SzN 1904. márc. 15. 4.)"
„Ördög József alsótanyai gazda, a feketeszélen az 542u számú, úgynevezett jámborkahegyi
szőlőt bírja."30 Egy évvel ezelőtt, egy dombot akart lehányni. Ásás közben körülbelül másfél méternyi
szélességben öt emberi és három lócsontvázat talált. „A középső csontváz horpadt bordacsontjai,
gégéje, lába és keze, melyben ércznyilat tartott, tele voltak aggatva különféle arany és ezüst ékítményekkel,
a többi csontvázak fejénél karikákba font aranyfüggők, kezeiken pedig karpereczek és
gyűrűk voltak.
Az öt csontváz lábainál egymás mellett három ló óriási csontváza feküdt. A lócsontvázak is
tele voltak szórva ezüst csatokkal, a középső lovon érez nyeregkápa, a másik lovon pedig kengyel
és zabla-érczek, továbbá ezüst ékítmények, könnyű érezszerszámok vannak." Ördög a csontokat
belehányta a gödörbe egy emberi és egy lókoponya kivételével, a tárgyakat rongyokba göngyölve
berakta egy kamrába. A leletről Eördögh Ferenc szegedi ügyvédnek beszélt, aki behozatta vele az
30 Irattár 29/891. Reizner jelentése a leletről Hampel Józsefnek 1891. febr. 12-én: „Ördög András
tanyája és tanya földje a bojárhalmi iskola mellett levő nagy dombtól északnyugat irányban mintegy
másfél kilóméternyire fekszik. [...] (:laknak a f. 542. sz. a Vass Imre kapit.:)"
219
összesen 267 db tárgyat és a polgármesteri hivatalba vitte. „Csattok, gombok, karpereczek, nyaklánczok,
függők, (valamennyi arany és ezüst), mindenféle lószerszámok, (valamennyi bronzból, mely
csupa rozsda és piszok már, a zablavasak törékenyek, a középső lókápája omlik), egy óriási nyíl, érez
rózsák és czirádás ékítmények. Egy arany gyűrű oly tiszta, mintha most került volna ki az ötvös
kezéből." A többi ékszer jó állapotú. A leleteket Reizner János fogja megvizsgálni. (SzH 1890. dec.
31. 5-6.) Reizner tanulmányozza a sírleleteket. (SzH, 1891. jan. 3. 2.) A szeged-bojárhalmi lelet
iránt nagv az érdeklődés. Reizner az Országos Régészeti és Embertani Társulat ülésén ismertetni
fogja. (SzH 1891. jan. 17. 4.) Az ülésről: SzH 1891. márc. 24. 3., márc. 31. 1., ápr. 2. 3., SzN ápr.
13. 1.
87. Szeged-Alsótanya: Bojárhalmi kapitányság (ma Domaszék)
Reizner János ,,holnap alsótanyán, a bojárhalmi kapitányságban régi magyar temetőt keres"31
mivel onnan már sokszor kerültek elő szántás közben régi fegyverek, pénzek, sarkantyúk, csontvázak.
„Reizner ponyvából sátort emeltet a kapitányságban, benn asztalt helyez el, azon fogja a
kiásott tárgyakat megvizsgálni." (SzH 1895. ápr. 7. 5.)
88. Szeged-Alsótanya : Domaszék, Nógrádi Antal szőlője (ma Domaszék)
Az alsótanyai Domaszéken, Nógrády Antal szőlőjében pogánykori magyar sírleletet találtak.
A hely partos, homokos talajú. A valószínűleg férfi csontváznál volt egy lófej négy lábbal és patával,
apró, tört lószerszám ezüstből, egy rovátkás gomb, több díszes pityke tulipán motívummal, egy
csiholó, egy zablakarika, egy kengyelvas, egy terhelő csat, két ezüst karperec. Pálfy Antal tanyai
kapitány értesítette Reizner Jánost. „A leletek már megszemlélhetek a kultúrpalotában." (SzH
1903. jan. 14. 3.)
89. Szeged-Alsótanya : Domaszéki kapitányság, tanya 234. (ma Domaszék)
Alsótanya 234. sz. alatt lakó Engi Ferenc és tanyaszomszédja, Tombácz Pál egymás melletti
szőlőjükben dolgoztak, amikor Engi a szomszédja földjén egy vasfazékban aranyfüles gombokat
és régi osztrák, spanyol és szász tallérokat talált az 1783-, 1786-, és az 1796-os évekből. Az 1783
évbeli tallér egyik oldalán az osztrák címer, a másikon a magyar szent korona van, felirata: P.
Leopold V. S. D. G. P. R. H. Etr. В. А. А. N. D. Etr. Az 1786-os felirata: Frid. August. D: G:
Dux: Stax. Elext. X. Eine Monarc, szász címer és a szász uralkodó domborképével. Az 1796-os
talléron a spanyol címer és a spanyol uralkodó van, a felírás némileg kopott, nehezen olvasható:
Ferdenand I.-V. D. Siciliar. Et. H. Infans, Hispánia. Engi behozott néhány ezüst tallért a rendőrségre,
a többi holmit Tombácznál hagyta. László Kálmán alsótanyai kapitányt kiküldték a domaszéki
kapitányságba, de Tombácz eltűnt a leletekkel. (SzN 1902. máj. 4. 13.) Tombácz önként jelentkezett
és 166 db régi pénzt vitt be a rendőrségre. (SzN 1902. máj. 6. 12.)
90. Szeged-Alsótanya: Feketeszéli kapitányság, Makra István tanyája (ma Domaszék)
Rainer főkapitány arról értesült, hogy a Feketeszéli kapitányságban Makra István tanyáján,
szőlőfordítás közben 40-50 emberi csontvázra bukkantak „minden ősrégi jeleivel, mindenféle tárgyakkal".
Állítólag egy kápolnaszerű építmény maradványait is felfedezték a csontvázak közelében.
Reizner János kiutazott a helyszínre. (SzN 1897. márc. 7. 6.) „A fekete széles földben Makra Imre
tanyáján két méter mélyen vagy ötven emberi csontváz feküdt szép sorban egymás mellett" Reizner
kint járt a helyszínen, kápolna-romot egyáltalán nem talált, sem mellékletet a csontvázaknál, így a
temető korára nem tud következtetni. Lehet, hogy a török időkből való, vagy a tanyák népének
tiltott temetkező helyéül szolgált, ahogyan rendes temető és pap hiányában még egy évtizeddel azelőtt
gyakorlatban volt. (SzN 1897. márc. 11. 4.)
91. Szeged-Alsótanya: Feketeszéli kapitányság, Ördögh György földje (ma Domaszék)
Az Alsótanyai feketeszéli kapitányságban, Ördögh György földjén, ahol már találtak lovassírokat,
Tömörkény István ismét ásatott. Négy sírt talált, egy gyerekét, két férfiét és egy nőét. A gyereksírban
csak a csontváz volt, „az emberekéből vasból való fegyverdarabok kerültek elő. Egyike
lócsontos volt. A női sírban két függőt találtak, meg egy orsókövet." A leletek honfoglaláskoriak
és a városi múzeumba kerültek. (SzH 1902. márc. 26. 2.)
31 Irattár 24/894. „Nagyszéksós kapitányságban a »bojár halom« feltárása a Várady féle
tanya szomszédságában." Reizner 1894. dec. 30-i ásatási terve. 2/895. Bojárhalom „egy teljesen
üres, szűz halom volt." Reizner levele Szendreihez 1895. jún. 9.
220
92. Szeged-Alsótanya: Kancsalszék (ma Domaszék)
A kancsalszéki kapitányságban Oltványi József gazda fia egy-két ásónyörrifa a földjükön egy
csákányalakú bronszerszámot talált. A leletet behozták Beck István jegyzőhöz, aki a városi múzeumnak
ajándékozta. (SzN 1904. jan. 10. 5.) Oltványi József alsótanyai kancsalszéki gazda a városi múzeumnak
adott egy bronzkori fokost, melyet a tanyájuk mellett talált. (SzN 1904. márc. 15. 4.)"
Egry I.: Domaszék és határának régészeti terepbejárása és topográfiája Diplomamunka,
Szeged 1986.
Szeged 1986.
Domaszék öröksége
Itt megtalálható: Bálint Ibolya: Oltárkő a katedrán, Doma homokján
Engi-Tüdő Vince
Sávai János - Grynaeus Tamás : Tüdő Vince betegei
Néprajz, antropológia/Néphit, természeti vallások (népi vallásosság, népi gyógymód, Engi-Tüdő Vince (1864-1922), hiedelem, kuruzslás)
http://mek.oszk.hu/04100/04105/04105.pdf
Tartalom
Megjegyzések
Megjegyzés küldése